Elméleti alapozás
Bevezetés
„A számítógép olyan problémákat old meg, amelyek nélküle fel sem merültek volna.”
Nagyon sokan félnek az informatikától, azt hiszem jogosan. Ösztönösen érzik, hogy ezt a tudományt gyökeresen új, nehezen értelmezhető gondolkodásmód mozgatja, ráadásként pedig látják az életükben kopogtató, hatalmas léptékű, informatika-alapú változásokat, amelyekkel sokszor képtelenek lépést tartani. Mindebben igazuk is van: a fejlődést sohasem érdekelte az, hogy ki bír lépést tartani vele, egyszerűen csak dübörgött a maga útján. A régi, egyszerű idők nosztalgiáját (ahogy az angol mondja: ’the old, horse and buggy days’)...
...én mindig egyetlen, de hosszú kérdéssel semmisítem meg:
„Nem számítva azon tényt, miszerint az emberiség az utóbbi évszázadokban a technológiai fejlődés miatt szaporodott el -tehát az esetleges visszarendeződés embermilliók halálát okozná-, a búzát akarjuk-e kézi erővel kaszálni GPS-irányította kombájnok helyett vagy kimegyünk-e az erdőbe rőzsét gyűjtögetni ahelyett, hogy bekapcsolnánk a gázkonvektort?”
A kérdésben rejlő válasz még a legvadabb fanatikusokat is elbizonytalanítja, hiszen ők is titkon érzik, hogy a technológia alapjában véve jó dolog és szeretünk is vele élni, mert valójában egyre elkényelmesedettebbek vagyunk.
Még továbblépve: ki hajlandó lemondani autójáról annak ellenére, hogy tudja: környezetszennyező?
Soha sem volt egzakt módon meghatározva és kijelentve, de az informatika-alapú technológia célja mindig is az emberi élet jobbá tétele volt és az is fog maradni, annak ellenére, hogy már eddig is sok visszáságát ismerhettük meg. De ha jobban belegondolunk, sohasem maga az innováció volt veszélyes, hanem annak rosszindulatú felhasználása, ez azonban már nem technológiai, hanem erkölcsi kérdés. Az informatika-alapú technológia tehát pusztán egy eszköz, amely éppolyan, mint a kalapács az ember kezében: csakis az emberi szándék dönti el, hogy épít-e vele vagy rombol.
Ami teljességgel bizonyos, hogy a technológiai fejlődés drasztikus lendülettel elkezdődött és léptéke egyre gyorsuló léptékben nő. Majd később látni fogjuk, hogy ennek legnagyobb gátjai nem is az értetlen tömegek, hanem maguk az elavult gazdasági és pénzügyi rendszerek lesznek. Addig azonban 2 választási lehetőségünk maradt: felzárkózunk vagy lemaradunk. De mivel a kényelemről nem szívesen mondunk le (ha mindenki így tenne, az rendben volna, de az egyenlőtlenségbe a legtöbb ember nem egyezik bele), nem marad hát más választásunk, mint fogcsikorgatva elkezdeni a tanulást...
Pénzes László