Gondolatkísérletek a mesterséges (és az emberi) intelligenciáról

Néhány fontos, bevezető definíció

Elöljáróban nézzünk meg néhány fontos, bevezető definíciót!

Gondolatkísérlet
Nagy valószínűséggel Albert Einstein (1879-1955)...

...által bevezetett fogalom. Elméletei megalkotásakor a legtöbb kísérletet nem tudta fizikailag ellenőrizni, ezért csak gondolatban játszott el a lehetséges kiindulási helyzettel és a kísérlet lehetséges kimeneteleivel. A gondolatkísérletek ebben a formában is nagyon hasznosnak bizonyultak, egyúttal Einstein hihetetlenül mély képzelőerejéről tanúskodnak. A jelen fejezetekben az AI lehetséges fejlesztési irányairól és ezek következményeiről kísérletezünk gondolatban.

Turing-gép (Turing-elvű számítógép)
Olyan gép, amelyik bemeneti adatok felhasználásával a programozó által megírt program szerint elvárt kimeneti adatokat képes produkálni.

Bemeneti adatok → Program → Kimeneti adatok
 

Turing-teszt
Elméleti teszt az AI tesztelésére. A kérdező számítógépen keresztül kérdéseket tesz fel általa nem látható entitások felé, válaszaikat szintúgy csak írásban látja. Ezekből kell levonnia a következtetést, miszerint a válaszadó entitás ember volt-e vagy AI. A teszt akkor sikeres, ha az AI képes elhitetni magáról 5 percen belül, hogy ember.

Fontos azonban kihangsúlyoznunk, hogy a Turing-teszt nem ad gyakorlati instrukciókat, csupán egy elméleti keretrendszer a gyakorlati kérdéssorozat futtatására. Meggyőződésem szerint a Turing-teszt az informatikai fejlődés jelenlegi üteme szerint egy idő után már nem lesz elég az AI hatékony tesztelésére (Alan Turing ennek mértékét nem láthatta előre), ezért szigorúbb, szintén elméleti tesztprotokoll bevezetése javasolt (Pénzes-teszt). Ezt a tanulmány utolsó részében ismertetjük.