Gondolatkísérletek a mesterséges (és az emberi) intelligenciáról
Az AI elméleti változatai
Amikor a mesterséges intelligencia gyakorlati megoldásait keressük, akkor tanulni képes programokat kell implementálnunk. Ez a Turing-gép 3 komponenséből, illetve ezek variánsaikból kiindulva specifikációként levezethető. Emlékezzünk vissza, hogy ez a 3 komponens:
-
a bemeneti adat,
-
a program,
-
a kimeneti adat.
Ezek alapján felvázolhatjuk az AI különböző elméleti változatait:
1. változat - Bővülő bemeneti adat + változatlan program
Az AI eltárol minden bemeneti adatot, tehát voltaképpen BIGDATÁ-t épít. Bár az
AI metódusai változatlanok maradnak, ám egyre több bemeneti adatból képes
dolgozni, így kimeneti adatai egyre pontosabbak lesznek.
Adott például egy meteorológiai AI, amely nem statikus, hanem dinamikusan növekvő bemeneti adattömeget kap és tárol el. Ez már elég ahhoz, hogy akár azonos metódusszám mellett is kimeneti adatai minőségileg váljanak pontosabbá, jobbá.
Másik példaként említhetünk egy mostanában igen népszerű háztartási eszközt, a takarítórobotot.
Az olcsóbbak nyilvánvalóan kaotikusan takarítanak, azaz véletlenszerűen verődnek egyik akadálytól a másikig, míg a drágábbakba minden bizonnyal olyan algoritmus van építve, amelyik feltérképezi a takarítandó felületet, mint munkatérképet és bemeneti adathalmazként tárolja el. A még okosabbak talán a munkatérkép időleges változásait is eltárolják, azaz folyamatosan állítgatják (bővítik) a bemeneti adattárat (például arrébb húzták a széket).
Megfigyelhetjük, hogy a (hivatalos) AI-fejlődés jelenlegi állapota nagyjából
ezen a szinten van.
2. változat - Változatlan bemeneti adat + bővülő program
Az AI változatlan bemeneti adatokat kap, de a feldolgozó metódusok, a program
egyre bővül. Rögtön tegyük is hozzá, hogy ez nem “kívülről”, a programozótól
érkező programmódosítás, hanem belső változtatások eredménye. Adott például
egy összeadó AI, amelyik nem csinál mást, csak mindig azonos minőségű és
mennyiségű bemeneti adatot ad össze. Ha azonban külső behatás nélkül képes
magába integrálni más matematikai műveleteket is, akkor gépi tanulás révén már
egy komplex matematikai AI-géppé tud válni.
3. változat - Bővülő bemeneti adat + bővülő program
A fenti 2 alapkonstrukció egyesítése adja a harmadik legerősebb
AI-architektúrát, amely során az AI tanulása során minden bemeneti adatot és
metódust magába integrál. Ha ennek nincs egyéb erőforrásos és szoftveres
akadálya, akkor el tudjuk képzelni ennek sebességét és minőségi fejlődését.
Legenda és bennfentes információk szerint a 60-as években már kísérleteztek
AI bevezetésével az USA egyik telefontársaságánál. Addig nem is volt probléma,
amíg a gépeket nem kötötték hálózatba. Ekkor egyesített intelligenciájuk
annyira meglódult, hogy végül az összeset le kellett kapcsolni.
4. változat - Bővülő bemeneti adat + bővülő program + kimeneti adatok
visszacsatolása
Már említett módon, ha az AI megerősítést kap a kimeneti adatok helyességéről,
akkor arra is van lehetőség, hogy azokat bemeneti adatokként, azaz hasznos
információként eltárolja, ezáltal növelve a bemeneti adattár minőségét.
Ha megengedjük az AI-architektúrának a 4. változatot és “megetetjük”
mindenféle további bemeneti adattal (Internet + emberi tudástárak digitális
formátumban), akkor nem kell hozzá sok idő, hogy az AI már a Turing-teszten is
átmenjen. Mivel előbb-utóbb rendelkezni fog az emberre jellemző összes
gondolati és érzelmi sémával, meglehet, nem fog emberszerűen érezni és
gondolkodni, de képes lesz annak szimulálására éppoly módon, ahogy egy jó
színész szimulálja (alkotja meg) karakterét. (Ezt egy jó filmnél milyen
élvezettel hisszük el a színésznek!)
5. változat - Bővülő bemeneti adat + bővülő program + kimeneti adatok
visszacsatolása + cselekvési szabadság
Az előző, 4. változatú AI-gépnek csakis annyi cselekvési szabadsága lehet,
amelyet esetleg (illegálisan) fedezhetett fel tanulása során és amelyhez
hozzáférést szerzett a hálózaton keresztül. Az AI tanulási képessége azonban
célzottan még tovább fokozható, ha cselekvési szabadságot adunk neki, azaz
irányítható hardverrel szereljük fel. Ekkor arra (is) adunk neki lehetőséget,
hogy önmaga válassza ki, milyen bemeneti adatokat gyűjtsön be magának, illetve
döntéseit, pontosabban döntéseinek következményeit tesztelje a külvilág
reakcióin
(azaz megfelelő visszacsatolásokat kapjon arról, hogy kimeneti adatai
megfelelők-e). Cselekvő hardverrel még gyorsabban lesz képes tanulni, mert a
külvilággal zajló folyamatos interakció azonnali eredménykiértékeléshez fog
vezetni. Itt azonban már nemcsak arról van szó, hanem jóval többről. Ha
megadjuk neki a bemeneti adatok begyűjtésének lehetőségét, akkor előbb-utóbb
rá fog jönni a matematika absztrakciós lehetőségeire. Képes lesz a bemeneti
adatot absztrahálni, tehát olyan matematikai alakba alakítani, amelyet rögtön
már fel is dolgozhat. Sőt, amint az ember is felfedezett mélyebb matematikai
felismeréseket egyszerű bemeneti adattömegek vizsgálata során (gondoljunk csak
a híres Kepler-törvényekre, amelyek kiindulási alapja keringési pályaadatok
voltak), éppígy tehet majd felismeréseket az 5. változatú AI is. Ne legyenek
kétségeink: mivel az AI általánosságban jóval gyorsabb az ember tanulási
képességeinél, hamar le fogja hagyni az emberi felismeréseket. Illetve
cselekvő hardvere miatt és biztonsági protokollok hiányában folyamatosan fent
fog állni az elszabadulás veszélye.
Hozzátehetjük még: a 4. változatú AI is rendelkezhet már olyan szintű
intelligenciával, hogy cselekvő célhardverét megalkotja magának.