Gyakorlati alapok II.
Ne parázz: a paraméter nem a félelmeidet méri!
Az előző, Külön függvény című fejezetben nagyon alaposan körüljártuk a függvény alapszintű működtetésének módjait. Ebben a rövid fejezetben a másik oldalt, a függvény egyetlen "bemeneti nyílását" vesszük górcső alá, amelyet programozói szakszóval paraméterlistának nevezünk. Adott például a már ismertetett százalékszámító metódus 3 bemeneti paramétert vár (double szazSzazalek, int szazalek, String irany), bár lehet több is vagy éppen kevesebb (utóbbi például a Számkétszerezés című fejezetben tanulmányozható, ahol is csupán 1 bemeneti adatot-paramétert láthatunk).
Nagyon fontos, hogy paraméterek beállításakor meg kell adnunk a paraméterek típusát is!
A már ismertetett százalékszámító metódus 3 bemeneti paramétert vár (double szazSzazalek, int szazalek, String irany), amelyből 1 db kimeneti adatot állít elő (return eredmeny):
public double szazalekSzamitas(double szazSzazalek, int szazalek,
String irany){
double eredmeny = 0;
double egySzazalek = szazSzazalek / 100;
switch(irany){
case "+": eredmeny = szazSzazalek + (egySzazalek
* szazalek); break;
case "-": eredmeny = szazSzazalek - (egySzazalek
* szazalek); break;
default: System.out.println("Rossz
műveleti jel!");
}
return eredmeny;
}
A metódus deklarálásakor megadott paramétereket formális paramétereknek nevezzük. A metódus a későbbi, konkrét hívásakor úgynevezett aktuális paramétereket fog kapni. Az aktuális paramétereknek és a deklarált formális paramétereknek mindenben (típusban és mennyiségükben) meg kell egyezniük, másként fordítási hibát kapunk!
Zárógondolatként jegyezzük meg, hogy paraméterként nem csak egyszerű vagy összetett adattípusokat, hanem egész objektumokat, mondjuk egy másik függvényt is beadhatunk. Az utóbbira az Igazi Para Péter: metódus, mint bemeneti paraméter című fejezetben mutatok példát.
Pénzes László