Gyakorlati alapok II.
A szoftverfejlesztés
Analízis és programterv
Az alábbi fejezet Sallay András informatikatanár oktatási anyagára támaszkodik (www.szit.hu)
Az előző fejezetben leírtak szerint megtörtént az igényfeltárás és elkészült a specifikáció, amelyet még a megrendelő is tud értelmezni. Ezután az elvégzendő munka teljes analízise és mindenre kiterjedő programterv megalkotása következik. Természetesen üzleten belül minden a pénzről szól, következésképpen a nagyobb projektek esetében már van előszerződés, mert a legtöbb szoftvercég nem kockáztatja meg, hogy feleslegesen milliókat invesztáljon az igényfeltárásba.
A szerződés aláírása után a specifikáció alapján kezdődik meg a projekt teljes szakmai analízise és egy átfogó programterv megalkotása. A következő kérdések segítenek a tervezésben:
Létezik-e már hasonló rendszer?
Milyen tárolási modellt alkalmazzunk?
Az alrendszerek saját adatbázist használnak-e?
Szükséges-e központi adatbázis használata?
Milyen meghibásodási lehetőségek vannak?
Milyen biztonsági elveket kövessünk, ezeket hogyan teszteljük?
Mit naplózzunk és hova?
Szükséges-e menteni, ha igen, akkor ki, mikor, hova?
stb.
A programterv tehát mindent tartalmaz ahhoz, hogy a projekt biztonsággal, minél kevesebb programozási hibával megvalósulhasson.
Legfőbb szemléltető eszköze az UML (Röviden az UML-ről című fejezet), amely egyaránt képes makroszintű (például globális szoftverkapcsolatok), és mikrofolyamatok (például belső kódalgoritmusok) vizuális megjelenítésére.
A programterv fontos része a felhasználói igények figyelembevétele és lekezelése. Tágabb értelemben erről a specifikáció interfész-része értekezik:
Forrás - Source: www.szit.hu
A felhasználói interfészt mindig a felhasználóhoz kell igazítani. Általánosságban a következő elveket fogalmazhatjuk meg:
a felhasználók ismereteihez tervezzük meg a felületet,
konzisztens kinézet - a felületek, menük legyenek egymáshoz hasonlóak,
konzisztens viselkedés - a szoftver viselkedése is legyen mindig hasonló
legyen útmutató - help-rendszer,
számítsunk a felhasználói hibákra,
akadálymentesítési lehetőség,
visszavonási lehetőség,
egyszerűség,
a túlzott effektek kerülése,
adatbeviteli felületeken fontos helyes sorrend - fentről lefelé, jobbról balra haladjon.
A következő képen egy jó sorrendet látunk:
Forrás - Source: www.szit.hu
A felhasználói interfész helyes megalkotása oly fontos tényező, hogy külön szabvány foglalkozik vele: ISO 9241-210, 2010 (Ergonomics of human-system interaction - Part 210: Human-centred design for interactive systems). Ez a szabvány definiálja az UCD elemeit (User-Centered Design - Felhasználóközpontú Tervezés). Az UCD lényegében a felhasználói felület tervezésének egy típusa, ahol a felhasználói kívánságok nagy figyelmet kapnak.
Az ISO-szabvány 6 alapelvet ír le:
a tervezés a felhasználók, a feladatok és a környezet konkrét megismerésével és feldolgozásával folyik,
a felhasználók is részt vesznek a tervezés egyes szakaszaiban,
a felületet a felhasználók is értékelik,
a megismerési és feldolgozási folyamatok ismétlődnek,
a tervezésben a teljes felhasználói élménnyel foglalkozunk,
a projektben résztvevők többféle tudományos nézőponttal és készségekkel rendelkeznek.
Az alapelvek megvalósításában a következő kérdések segítenek:
Kik a felhasználók?
Melyek a felhasználók feladatai és céljai?
Milyen szinten van a felhasználók szakértelme?
Milyen funkciókra van szüksége a felhasználóknak?
Milyen információkra és milyen formában lehet szüksége a felhasználóknak?
Mit gondolnak a felhasználók arról, hogy miképpen kellene működnie az egész rendszernek?
Milyen különös körülmények merülhetnek fel?
A felhasználók végeznek más feladatokat is?
A felhasználói felületnek kezelnie kell olyan beviteli módokat, mint érintés, beszéd, gesztusok, irányok?
További fontos elemek:
Láttatás - A felhasználók jól átlátható programmodellel szembesüljenek. A navigációs lehetőségek legyenek kiemelve. A felhasználók számára (szinte) azonnal derüljön ki, hogy mit tehetnek meg és mit nem.
Olvashatóság - A szöveg legyen olvasható. Szükséges a megfelelő tipográfiai ismeret. Tudni kell, hogy milyen betűtípusokat (fontokat) érdemes használni, mikor engedhetünk meg magunknak díszes fontokat. A fontok esetében a Sans serif használata ajánlott 10-12 pixeles nagyságban. Serif esetén 12-16 pixeles méretek az ajánlottak. Növeli az olvashatóságot a megfelelő kontraszt. A legolvashatóbb a sötét szöveg világos háttéren.
Nyelv - A nyelv megválasztásánál a megcélzott felhasználók döntőek. A mondatok legyenek rövidek, szerkezetük legyen egyszerű. Kivételt képezhet, ha szakzsargon vagy terminus technicus miatt bővebb kifejtés szükséges. Passzív mondatszerkezetek helyett az aktív szerkezetek és igék használata ajánlott főnevek és névszók helyett. Például:
Aktív mondat: A fájl letöltődött.
Passzív mondat: A fájl le van töltve.
A felhasználói központú tervezés egyéb eszközei:
Személy - Egy kitalált személy a felhasználó minden tulajdonságával.
Forgatókönyv - Bizonyos események sorozata, amely az adott személlyel kapcsolatos.
Használati eset - Egy kölcsönhatás a felhasználó és a világ között.
Érzelmek - A jól, esztétikusan, felhasználóbarát módon fejlesztett felületet élvezetes használni. A felület megtervezése ezért kiemelt fontossággal jár.
Pénzes László