Gyakorlati alapok II.

A szoftverfejlesztés

Az MVC-modell

Az alábbi fejezet részben Sallay András informatikatanár oktatási anyagára támaszkodik (www.szit.hu)

Ha visszatekintünk a Honlaptérkép alapján oktatási honlapom belső szerkezetére, akkor észrevehetjük a mögötte meghúzódó logikát:

• Gyakorlati alapok I. - minden a main() főprogramban, azaz a kódok funkcionálisan nincsenek egymástól szétválasztva,

• Gyakorlati alapok II. - külön eljárás + külön függvény, azaz a kódok már funkcionálisan szét vannak egymástól választva, legalábbis a fejezetcsomag fokozatosan erre tanít meg,

• Gyakorlati alapok III. - a kódok funkcionálisan szétválasztva már nagyobb logikai egységekbe, osztályokba tömörülnek, ezáltal a kódműködés (legtöbbször) már osztályok közti kölcsönhatások eredménye.

Az MVC-modell ugyanezt a funkcionális elkülönítést követi, miszerint tehát adott 3 komponens, ezek lehetnek logikai és fizikai elrendezés szerint is különálló, gondosan elkülönített osztályok, szoftverrétegek, szoftverkomponensek, akár különböző programozási nyelveken megírva, sőt különálló hardveregységeken futtatva, stb:

• modell (model) - az információ eléréséért, kezeléséért, tartományszintű menedzseléséért felel,

• nézet (view) - feladata a modell által menedzselt információ (vagy tartalom) megjelenítése, tipikusan a felhasználóval történő kommunikáció közben (magasabb szintű kódban nézetből többféle is lehet ugyanarra a modellre),

• kontroller (controller) - egybefogja és kontroll alatt tartja a modellt és a nézetet, feldolgozza a felhasználói beavatkozásokat, irányítja az információ belső, szoftveres áramlását.

Forrás - Source: helloacm.com

Természetesen az összes előny, amely felsorolható a funkcionális elkülönítés alkalmazásakor, azzal rendelkezik az MVC-modell is:

• a funkciók egymástól logikailag szétválasztva, de rendezetten és szabályozottan működnek,

• a funkciók emiatt könnyű menedzselhetőek, karbantarthatóak,

• csökken a szerkezeti bonyolultság,

• rugalmasság,

• gyors átszabhatóság.